A sikeres előkészületek és javítások után készek voltunk a következő utunk lebonyolítására. Szeptember 24.-én indulásra gyülekezett a csapat reggel 7.00-kor. Párás, esős időben cuccolunk, majd rövid megbeszélés után indulás. Határvizsgálatot követően a Dráva völgyben haladunk Villach-ig. Kempingben táborozunk le, mert késő este értünk oda. Ez a város az indulásunk helyszíne. Zuhog az eső. Helyiektől infót kérünk, ami nem kedvező sem a hajózáshoz, sem a kenu vízretételéhez (10 km-enként van zsilip nélküli duzzasztó gát, meredek partfal, tartományi vízjogi engedély kell). Javaslatukra a Wörth-i tóra megyünk, ami nem nagy ugyan, de csodaszép. Ingyen kapunk táborhelyet. Egy hét ezen a felejthetetlen tavon, esőben, szélben és napsütésben igazi megmérettetés. Bejárjuk a környéket, behajózunk Klagenfurtba is. Az alsó szakaszt is megnézzük a Dráván, de köves, sekély a víz, nekünk alkalmatlan. A költségvetés megengedi, a csapat dönt: irány az Adria! Selce – Krk – Rijeka a tengeren evezünk, egy kék lagúnában éjszakázunk, wok kaját készítünk. Nomád életet élünk. De az álom véget ért, sietni kell, mert időre van kiállítva a határvízi engedélyünk. Őrtilosnál kezdjük a folyó meghódítását. A csapat nagyon jól bírja a spontán dolgokat, erőnléttel semmi baj, jókedvünk töretlen. Ezt még megkoronázza a folyó szépsége, vadsága. Nagyon élvezzük a lehetőséget, hogy itt lehetünk. Gyűjtünk “drávaszauruszt”, horgászunk, zátonyra futunk, strandolunk homokszigeten, sörözünk csárdában. Az LG hőlégballonnal is találkozunk, a Dunánál egy környzetvédelemmel kapcsolatos SOS palackot eresztünk el, mert veszélyben a folyó, valamit tenni kéne, hogy így maradjon! Hazafelé betérünk egy ősi magyar halászfaluba Kopácsra….! Köszönjük az LG támogatását, amivel nagyon sokat segített, hogy utunk ilyen sikeres lett. De emlékszem, retúr – jegyet vettünk….