Immár öt éve készülünk egy téli túra lebonyolítására. Első szempont, hogy legyen víz a Sióban, második a hó. Karácsony után minden adva volt, kitűztük az indulás időpontját – január 06. Nagyon sok a jelentkező, ennek örülünk, bár csak 13 főnek van hely. Sajnáljuk, akik maradtak. Bár vannak még kisebb kenuink, azzal senki nem akart jönni! A lázas készülődés közben jut eszünkbe, hogy mi voltunk az utolsó túrázók a Sión 2000. április 29.-én. Ugyanis este 21 órakor értünk haza Ozoráról. Másnap lezárták a vizet. Január 6. a hó sajnos elolvadt, helyette esik az eső. Senki sem panaszkodik csak csalódott a hó hiány miatt. 9 óra –indulás! A sodrás erős jól haladunk. Eső, havas eső, kevés hó esik egész nap. Helyenként a víz kiszélesedik, lassabban folyik. Beszélgetünk a partjára kialakítható bringás útról, tábor és pihenőhelyek létrehozásáról. Lépni kéne ez ügyben. A fák kopaszok, de ennek is megvan a maga varázsa. A Kapos befolyása új lendületet ad a kenunak,így is sötétben érkezünk Simontornyára. A polgármester asszony fogad bennünket, vendégházban kapunk szállást. Üdvözöl, mint első „fecskéket”- igazán megtesz mindent értünk. Este kiértékeljük a nap eseményeit. A kenu biztonsága érdekébe- 2 órás váltással őrséget adunk éjszaka. Nyitás előtt megnézhetjük a várat is. Fagyos reggel, de süt a nap.(-2 ,+ 10 közt van a napi hőfok.) A Sió szélesedik sodra jó,majd leszűkül,sok a benőtt fa. Műanyag flakonok, víz alá került barkács horgász kunyhók nem illenek a képbe. Következett a hosszú „unalmas” egyenes Pálfa után. Uzdnál kis pihenőt tartunk. Kölesdig hol széles, hol szűk a víz, viszont romantikus a táj és tele van kanyarral. Késő délután érünk Medinára, ahol a polgármester úr fogad. Kis bemutatkozó, eszmecsere és ajándékozás következik. Az átalakított malomba kapunk szállást, ami egyben a turisták számára lett újjá építve. A sajtó, a tv is eljött az eseményre a téli vízitúrázás itt sem mindennapos esemény. Tiszteletünkre a bezárt Balkán kocsma is kinyit, de engedélyt kapunk a szövőház és a Hangszer Múzeum megtekintésére is. Viszonzásul a kedvességükre, babgulyásra hívjuk meg őket. A másnapi indulás előtt meghívást kapunk a tavaszi, őszi rendezvényekre-ha lesz víz menni fogunk. Reggel -4 fok, Sióagárd előtt gyors a folyás, benőtt fák közt ladikok és varsák jelzik a falu közelségét. Sárvíz torkolata után szélesebbé válik a meder,de a sodrás erősebb. Szekszárdnál sok a pecás a parton, mi a fogás, ők a további vízeresztés iránt érdeklődnek. Gemenchez értünk, költők tollába illik a nyugalom a csend a táj a madárvilág élete a befagyott ártér. Lassan csorgunk, gyönyörködünk-ezt mindenkinek látni kéne! Váratlanul egy kanyar után feltűnik az árvíz kapu. Az álomnak vége, megérkeztünk. Mindenkinek javaslom, hogy egyszer evezzen le!
Kis statisztika: 1. nap 7 óra evezés (47km) 6.7 km/óra átlag,– 2.nap 6 óra evezés (38 km) 6,3 km/óra átlag,–3. nap 5 óra evezés (36km) 7,2 km/óra átlag. Össz út 121 km. Vízhőfok +2 C fok. Víz sodra 3-6km/óra. Csatorna szélessége 15-50 m között. Zsilip nyitva 35 m3/sec, vízállás Siófokon 190 cm a küszöbnél. Ezek csak a fenti adatok alapján igazak.
Valamennyien jól éreztük magunkat csak az a fránya hó!
Talán majd jövőre…..
Nagyon köszönjük a segítségét Simontornya polgármester asszonyának Csőszné Katz Editnek, valamint Szalai Lászlónak Medina polgármesterének.
Köszönet illeti még a Csiszár családot Siófokról, akik kísértek, vásároltak, fotóztak
és mindenben segítettek,hogy utunk sikeres legyen.
