Két hét előkészület után a Tiszára készülünk újra. A tartósan alacsony vízben szerettük volna kipróbálni a hajót. Szeptember 27-én indultunk.
A létszámunk 8 fő, nagyon kevés-de új tagot ünneplünk, Geoff Új Zélandról jött el. A határőrségnél jelentkezünk. Táborhelyet és vízre tételi pontot keresünk. Páran átugrunk Ukrajnába. Másnap horgászat, előkészületi munkák, vásárlás, info gyűjtés a vízállásról. Szállító járművek is elmentek.
Este szalonnasütés, megbeszélés. Első nap sokszor fennakadunk zátonyokon, kavicson. Sziklás mederben közel jártunk a boruláshoz.
Fáradtan toltuk-húztuk a kenut. Szatmárcsekén megnéztük a temető csónakos fejfáit, tisztelegtünk Kölcsey síremlékénél. Este egy csapattaggal bővültünk. Reggel esik az eső-sokszor fennakadunk a kisvízen minden hol dárdafák meredeznek. Jólesett a naményi Vízig tanyahajón éjszakázni.
Itt újabb tag csatlakozott. Már tízen voltunk, de így is nehezen haladtunk.
Veszünk a helyi halászoktól halat, szedünk almát-jól élünk. A fáradt csapat pihenésképp lazán evez, csorog a kissé nagyobb vízben.
Benk – riadalom, a hajó nagy ütést kap, valami víz alatti tuskó lehetett-baj nem történt.
Lónya – úgy érezzük, a nehezén túl vagyunk. Halsütés, sörözés, értékeljük az eddig történteket.
Zsurkon megállunk a fatemplomot megnézni. Záhonyi híd tövében éjszakázunk. Itt a két később beugró tag kiszáll, lejárt a szabadság. A piacon bevásároltunk az olcsó ukrán csempészáruból. Délbe indulunk és kétórai evezés után, szitáló esőben érkezünk Tuzsérra. Itt tudjuk csak kiszedni a hajót a kompkikötő rézsűs partján.
Este wok egytál, mindent bele, ami maradt, jól esik a sör és a pihenés. Reggel ott a busz, tréler.
Október 5-én pakolás, indulás, hat óra buszozás után érkezünk haza.
Nem volt célkitűzésünk, a 130 km evezés inkább ismereteinket gyarapította.
Részünk volt a szélsőséges víz és ezzel párosuló időjárási viszonyok közti hajózásra. Megismertük a Tisza egy másik arcát is, és nem bántuk meg.
